Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében 

Forrás: file:///C:/Users/toviz/Desktop/D%20vitamin%20konszenzus.pdf 

A D-vitamin anyagcseréje, a konszenzus megállapításai:

- A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. 

- A bőr D3-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. 

- Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. 

- A szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3-vitamin-képzésre. 

- A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés. 

- Az 1,25(OH)2D3, vagyis az aktivált D-vitamin (D-hormon) vesében kialakuló, keringésbe kerülő része a kalcium-anyagcserében vesz részt. A szervezet számos más szövetében kialakuló D-hormon autokrin, parakrin hatásokon keresztül a sejtműködésre, a sejtek osztódására van hatással.

A D-vitamin gyógyszertana:

- A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin. 

- Hosszú felezési ideje miatt a D-vitamin-pótlása nemcsak napi adagolással oldható meg, hanem heti-havi adással is biztosítható. 

- A D-vitamin-ellátottságot legjobban a szérum25(OH)D-vitamin tükrözi. 

- A túlsúly növeli a D-vitamin-szükségletet. 

- A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitaminhiány kockázatát. 

- A 75 nmol/l-es normálérték a kalcium-anyagcsere szempontjából határozza meg a kívánatos tartomány alsó határát. A nem kalcium-anyagcserével összefüggő hatások szempontjából a normálérték meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. 

- A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10 000 NE felett van. - A D3-vitamin biztonságos adagja felnőtt emberben napi 4000 NE.

D-vitamin-hiány hatása a bőrre:

 - A bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. 

- A D-vitamin a bőrben lokálisan aktiválódni képes és autokrin-parakrin módon hat a bőrsejtekre. 

- Számos bőrbetegség kialakulásában játszik szerepet a D-vitamin-hiány. 

- D-vitamin-szintézishez szükséges, az UV-B sugárzás erősségétől függően, napi 10-30 perces, a testfelszín 15%-át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás nem növeli a bőrrákok kockázatát. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható.

D-vitamin-hiány hatása a csontanyagcserére:

 - Az ajánlásokban javasolt kalciumbevitel csak normális D-vitamin-szint mellett elegendő. 

- D-vitamin-hiányban csontvesztés alakul ki. 

- Súlyos D-vitamin-hiányban a csontok szerkezete is megváltozik, szélsőséges esetben rachitis/osteomalacia alakul ki. 

- D-vitamin-hiányban a csonttörések kockázatát fokozó elesések száma nő. 

- D-vitamin-hiányban az osteoporosis kezelésében használt készítmények hatásossága jelentősen csökken.

D-vitamin-hiány hatása az immunrendszerre:

- A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora. 

- A D-vitamin-hiánynak szerepe van az autoimmun betegségek patogenezisében. 

- Megfelelő D-vitamin-pótlás immunregulatorikus hatása révén az autoimmun betegségek szupportív kezelésében kedvező hatású. Elsődleges profilaxisként alkalmazva csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét. 

- Nem tisztázott azonban, hogy humán autoimmun betegségekben ugyanolyan dózissal pótolható-e, illetve korrigálható-e a D-vitamin-hiány, mint más kórképek és egyébként egészséges egyének esetében, illetve az, hogy milyen D-vitamin-szint szükséges ahhoz, hogy autoimmun betegség ne alakulhasson ki, vagy ha kialakult, akkor a tünetek csökkenjenek.

- Mindezek alapján autoimmun betegekben javasolt a 25(OH)D-vitamin mérése különösen az őszi-téli időszakban. Javasolt megfelelő és ellenőrzött szubsztitúció, valamint gyakran aktiválódó autoimmun betegség, tartós kortikoszteroid igény esetén nemcsak terápiás, hanem profilaktikusan alkalmazott D-vitamin adása is.

D-vitamin-hiány hatása a cardiovascularis rendszerre:

- A sejtszintű mechanizmusok, az állatkísérletes eredmények és a humán obszervációs vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy szívelégtelenségben a D-vitamin-hiány közvetlenül hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához is. 

- D-vitamin-hiány hozzájárulhat a hypertonia kialakulásához, amit részben a renin-angiotenzinaldoszteron rendszer változása magyaráz. 

- D-vitamin-hiány fokozza az érelmeszesedés kockázatát. 

- Szívelégtelenségben, hypertoniában szenvedő és fokozott cardiovascularis kockázatnak kitett személyeknél a D-vitamin-hiány megszüntetése és a megfelelő D-vitamin-ellátottság fenntartása indokolt.