Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében

Forrás: file:///C:/Users/toviz/Desktop/D%20vitamin%20konszenzus.pdf

D-vitamin-hiány hatása az endokrin rendszerre és a metabolizmusra:

- Magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitaminhiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kockázata jelentősen fokozódik.

- Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú DM kockázatát.

- D-vitamin-hiányban a D-vitamin-pótlás javítja a béta-sejt funkcióit.

- D-vitamin-hiány és az obesitas közötti összefüggést valószínűleg a zsírszövet mennyiségének növekedése magyarázza. Az obesitasban a D-vitamin-pótlás nem csökkenti a zsírszövet mennyiségét.

- Számos endokrin eltérés esetében merült fel kórokként a D-vitamin-hiány, de ezek az összefüggések további vizsgálatokat igényelnek.

D-vitamin-hiány hatása az idegrendszerre:

- A jelenlegi adatok szerint a D-vitamin-hiány fejlődéstani, immunológiai-gyulladásos és degeneratív idegrendszeri betegségekben is kockázati tényező. Más szervrendszeri betegségekhez hasonlóan a 75 nmol/l feletti szérumszint mellett igazolták a legkisebb kockázatot. A terápiás célzatú D-vitamin-pótlásról nincsenek adatok, a vizsgálatok folyamatban vannak.

D-vitamin-hiány hatása a vesére:

- A vesebetegségekben a D-vitamin-hiány kockázata fokozott. Ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű.

- Vesebetegekben a kezelés megkezdése előtt a 25(OH)D-vitamin-szint mérése javasolt.

- Végstádiumú vesebetegségben alkalmazott aktivált D-vitamin-kezelés mellett is szükséges, sőt elengedhetetlen a D-vitamin megfelelő pótlása. Aktivált D-vitaminnal a D-vitamin-hiány nem pótolható, a raktárak nem tölthetők fel.

D-vitamin-hiány hatása a vérképzésre:

- A D-vitamin-hiány fokozhatja egyes hematológiai daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

- A szérum 25(OH)D-vitamin-szintjének onkohematológiai betegek esetében prognosztikai jelentősége lehet.

- Malignus hematológiai megbetegedésekben, különösen az őszi-téli időszakban, javasolt a 25(OH)Dvitamin-szint mérése és a D-vitamin megfelelő pótlása.

D-vitamin-hiány hatása a tumorgenezisre:

- In vitro és in vivo vizsgálatok alapján a D-vitamin sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén tumorellenes hatású.

- A D-vitamin-hiány az emlő- és colondaganatok kialakulása és progressziója szempontjából bizonyítottan rizikótényező, ezért a szérum-25(OH)Dvitamin-szint meghatározása és szükség esetén a szérumszint korrekciója indokolt.

- A malignus betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.

- A daganat lokalizációjától függően különböző a D-vitamin-hiány gyakorisága és mértéke, valamint a D-vitamin-pótlás hatására bekövetkező szérum25(OH)D-vitamin-szint-változás, ezért a D-vitamin-pótlás dózisa a daganat típusától függően és egyénenként változhat, így a szérum 25(OH)Dvitamin-szint ellenőrzése javasolt onkológiai betegségben szenvedők körében

D-vitamin-hiány hatása terhességre és a laktációra, nőgyógyászati kórképekre, állapotokra:

- A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság.

- D-vitamin-hiány a fertilitást nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja.

- A prekoncepcionális gondozás fontos része az ideális D-vitamin-szint elérése a tervezett terhesség előtt. Ezért D-vitamin-mérés javasolt.

- Terhességben a D-vitamin-hiány kockázata nagy. Az ideális D-vitamin-szint fenntartásához legalább napi 2000 NE D3-vitamin bevitele javasolt. A nagy adag D-vitaminnal történő egyszeri pótlás (heti 50 000 NE többször) - élettani adatok alapján - jelenleg terhességben nem javasolható.

- PCO-szindrómában a D-vitamin-szint normalizálása feltétlenül javasolt.

- Menopauzát követően a D-vitamin megfelelő pótlása mind a csontok egészsége, mind az emlőtumor kockázatának csökkentése szempontjából kiemelt jelentőségű.

D-vitamin-hiány gyermekkorban:

- Magzati korban a D-vitamin-ellátottság az anya D-vitamin-szintjével arányos.

- Az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, ezért a csecsemők D-vitamin-pótlása elengedhetetlenül fontos.

- Kisgyermekkorban a D-vitamin-pótlás az őszi-téli hónapokban folytatandó.

- A folyamatos pótlás akkor is szükséges, ha a gyermeket rendszeresen nem éri napsugárzás.

D-vitamin-hiány gyakorisága és népegészségügyi jelentősége:

- A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori világszerte. Magyarországon is a szórványos adatok ezt bizonyítják, de szükség van egy reprezentatív hazai felmérésre.

- A D-vitamin-hiány megszüntetésének költsége sokszorosan megtérül az egészségügyi kiadások csökkentésében.

- Tekintettel a D-vitamin-hiány népegészségügyi jelentőségére, az ezzel kapcsolatos orvosi kutatások kiemelt támogatása javasolt.

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3 -vitamin-dózisok Magyarországon 

Korcsoport    Egy napra javasolt dózis  Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa 

Csecsemők          400-1000 NE                       1000 NE 

Gyermekek (1-6 év) 600-1000 NE                    2000 NE 

Gyermekek (6 év felett) 600-1000 NE             2000 NE 

Serdülők              800-1000 NE                        4000 NE 

Felnőttek             1500-2000 NE                      4000 NE 

Obes felnőttek    3000-4000 NE                     4000 NE 

Terhes nők           1500-2000 NE                     4000 NE